|
Leszállt a 900 kg-os Curiosity a Marson!
7.49 Új fejezet kezdődik
Sikeresen vizsgázott a teljesen új landolási módszer! Óriási siker ez a NASA-nak. Másodpercre pontosan minden a tervezett menetrend szerint zajlott. Az irányítók most a veszélyelkerülő kamerák képeit elemzik. Amint a NASA honlapja közli ezeket, mi is bemutatjuk őket. Eddig minden rendben halad. A további adatokra és újabb képekre néhány órát várni kell. Rövidesen összefoglaló cikket közlünk a landolásról. Kezdődhet az új fejezet a Mars kutatásában, a cél most már nem a víz, hanem az élet nyomai utáni kutatás.
7.43 Ünnep az irányítóközpontban
7.41 Egy nagyfelbontású kép!
7.39 Rengeteg kép jön
Az előbbi kép nagyfelbontású változatán a rover kereke is látszik. Egyre több kép jön. Amint lehet, leszedjük és közöljük őket.
7.37 Az első kép
A hátsó veszélyelkerülő kamera képe. Most jön nagy felbontásban.
7.35 Őrjöngés
Most már folyamatos az őrjöngés az irányítóközpontban, megcsinálták!
7.34 Megjöttek az első képek
Megjöttek az első képek, a veszélyelkerülő kamerától!
7.32 Történelmi pillanat: megtörtént a leszállás!
A NASA megerősítette, hogy a Curiosity 0,75 méter/másodperces állandó sebességgel ereszkedve elérte a felszínt. A küldetést irányító szakemberek felállva tapsolnak és ujjongva ünnepelnek a földi irányítóközpontban.
7.32 Bekapcsolt az égi daru
Kb. 20 méteres felszín feletti magasságban működni kezdett az ereszkedő egység "égi daru" berendezése, s egy 7,5 méter hosszúságú kábelrendszerrel leengedte a rovert maga alá, miközben annak speciális kialakítású, billenő-forgóvázas futóműve és kerekei végső helyzetükbe álltak.
7.31 Fékezőrakétákkal irányított ereszkedés
7.30-kor 80 méter/másodperces sebességgel közeledve a felszín felé, 1 600 méteres magasságban az ereszkedő egység kivált a hátsó védőburkolatból, majd bekapcsolt nyolc fékezőrakétája és önmagát irányítva elkezdte a leszállóhely végső megközelítését. Ha elérte azt, vízszintes irányú elmozdulást már nem végez a felszínhez képest, csak lefelé ereszkedik 0,75 méter/másodperces állandó sebességgel.
7.30 Kinyílt a fékezőernyő, levált a hővédő pajzs
A földi irányítók tájékoztatása szerint 7.28-kor a 405 méter/másodperces sebességgel száguldó űrszonda kb. 11 kilométeres felszín feletti magasságban kinyitotta 16 méter átmérőjű fékezőernyőjét, így tovább folytatódik lassulása. Amikor a szerkezet sebessége 125 méter/másodpercre csökkent, 8 kilométerrel a felszín felett lekapcsolódott az aljáról a 4,5 méter átmérőjű hővédő pajzs. Megkezdte működését a leszállóhely azonosítását segítő ereszkedési kamera, valamint a kulcsfontosságú magasság-adatokat gyűjtő radarberendezés is.
7.27 Itt az Odyssey!
A 2001 Mars Odyssey veszi az MSL adatait!
7.26 Felizzás és fékeződés
Az előzetes számítások alapján a hővédő pajzs kb. másfél perccel a légköri belépés után hevül maximális hőmérsékletűre, ami akár 1 600-2 100 °C között is lehet. Továbbá a fékezőerő is ekkor éri el 10-15 g közé eső csúcsértékét.
7.25 A Mars Science Laboratory belépett a légkörbe
Az irányítóközpont megerősítette, hogy 7.24-kor az MSL mintegy 130 kilométeres felszín feletti magasságban belépett az atmoszférába. Jelenlegi sebessége kb. 5 900 méter/másodperc, s mostantól fokozatosan lassuló zuhanás következik.
7.23 A küldetés-irányítók kijelzője
Így néz ki az éppen zajló eseményeket szimuláló kijelző a földi irányítóközpontban.
7.21 Három perc a légköri belépésig
Három perc a légköri belépésig.
7.18 Valós időben most kellett leszállnia
Ha a Gale-kráterben állnánk, éppen most látnánk a Curiosityt leereszkedni a felszínre - ám a földi irányítóközpontba erről csak 13,8 perccel később érkezik megerősítés, a két bolygó távolsága miatt.
7.17 Megtörtént az egyensúlyozó nehezékek aktiválása
A légköri belépőegység belsejében mozgásképessé vált két, eddig rögzített helyzetű 75 kilogrammos nehezék, aminek következtében a szerkezet tömegközéppontja eltolódott hossztengelyéről s így fúvókáival könnyebben irányíthatja magát a következő percek során.
7.15 Az MSL levált szállítóegységéről
A NASA közlése szerint a légköri belépőegység 7.14-kor levált a bolygóközi szállítóegységről, s bekapcsolta a fokozatosan sűrűsödő gázburok fizikai tulajdonságait mérő berendezéseit.
7.12 A 2001 Mars Odyssey vételi pozícióban
Az amerikai keringőegység sikeresen végrehajtotta azt a manővert, amely lehetővé teszi, hogy élőben továbbítsa a Curiosity rádiójeleit leszállás közben a Földre.
7.07 Így zajlik majd a landolás
Ezek lesznek a landolás fő fázisai. A közvetítésünkben minden időpont a rádiójelek földi vételére vonatkozik majd (a valóságban minden 14 perccel korábban zajlik a Marsnál).
7.04 Utolsó ellenőrzések
A NASA Sugárhajtás Laboratóriumának pasadenai irányítóközpontjában jelenleg az űrszonda fedélzeti rendszereinek utolsó ellenőrzését végzik, s megköszönték a bolygóközi utazást felügyelő csapat munkáját.
7.01 Fél óra a landolásig
Fél óra múlva kaphatunk először megerősítést arról, hogy a Curiosity elérte a Mars felszínét.
6.56 Mekkora a Curiosity?
Szélessége 2,8 méter, hosszúsága 3 méter, legnagyobb magassága 2,1 méter. Robotkarját szintén 2,1 méterre tudja kinyújtani, kerekeinek átmérője pedig 0,5 méter. Ezek alapján leginkább talán úgy képzelhető el, mint egy csúcstechnológiájú berendezésekkel felszerelt Trabant. Össztömege 900 kilogramm, ám egy mérleg a Mars felszínén hozzávetőleg csak harmadát mutatná földi súlyának (mivel a nehézségi gyorsulás ott kb. 1/3-ad része a saját bolygónkon jellemző értéknek). A küldetés további technológiai jellemzőiről itt olvashat.
6.52 Röviden a nevekről
A Mars Science Laboratory (röviden MSL) a teljes küldetésre vonatkozó hivatalos kifejezés, amely magában foglalja az indítást végző rakétát, a bolygóközi szállítóegységet, a légköri belépőegységet, az ereszkedő egységet, és természetesen a hatkerekű felszíni járművet is. A Curiosity (magyarul kíváncsiságot és különlegességet is jelent) csak ez utóbbi szerkezet elnevezése, amelyet 2009-ben kapott egy, a NASA névadási pályázatát megnyerő 12 éves diáklány javaslatára.
6.45 A leszállás a küldetés legkockázatosabb része
"A küldetés messze legkockázatosabb része a landolás, amely teljesen új, korábban soha nem próbált módszer szerint zajlik majd. Ám ha beválik, akkor a jövőben nagyobb terheket is nagy pontossággal tudnak letenni az alkalmazásával" - mondja Almár Iván űrkutató-csillagász.
6.42 Késő téli délután a Gale-kráterben
Jelenleg a Curiosity leszállóhelyén (d. sz. 4,6°; k. h. 137,4°) marsi helyi idő szerint kb. délután 14.00 óra van, s a téli évszak már a végéhez közeledik a bolygó déli féltekéjén.
Sötétebb színnel jelölve a szűkített (20x7 kilométeres) landolási ellipszis, ebbe kell megérkeznie az űrszondának
6.36 Alig egy óra a leszállásig
A Curiosity nem egészen 60 perc múlva, 7.31-kor eléri a Mars felszínét. Jelenlegi távolsága 15 000 kilométer, sebessége pedig 15 300 kilométer óránként.
6.35 Képgaléria a szonda építéséről és indításáról
Amíg várjuk a NASA adatait: látványos képek a Mars Science Laboratory építéséről és tavaly novemberi startjáról.
6.21 A keringőegységek felkészültek
A 2001 Mars Odyssey és a Mars Reconnaissance Orbiter irányítói jelezték, hogy a két keringőegység felkészült a leszállóegység adatainak vételére és továbbítására. Mint korábbi összeállításunkban olvashatták, ezek közvetíthetik a Curiosity rádiójeleit a Földre.
6.16 Hol lehet még élőben követni a landolás eseményeit?
A NASA angol nyelvű tévéadása folyamatos közvetítést sugároz az irányítóközpontból, amely a www.nasa.gov/ntv internetcímen keresztül többféle formátumban elérhető HD minőségben. Ajánljuk még a http://www.spaceflightnow.com/ weboldal élő közvetítését.
6.10 Másfél óra a leszállásig
A 6.01-kor kiadott információk szerint 90 perccel a landolás előtt a Mars Science Laboratory távolsága a bolygótól 22 000 kilométer, s 14 500 kilométer/órás sebességgel közeledik felé.
6.00 Most már lehet izgulni
Miközben nálunk ma 40 fok is lehet, minden idők legfejlettebb bolygókutató szerkezete, a Curiosity körülbelül mínusz 70-80 Celsius-fokban éri el a Mars felszínét. Ha minden a tervezett menetrend szerint halad, akkor ez magyar idő szerint 7.17-kor történik. Ám mivel a Föld és a Mars közötti távolság ekkor 248 millió kilométer lesz, és ezt az űrszonda rádiójelei kb. 13,8 perc alatt teszik meg, a földi irányítóközpont csak 7.31-kor kap megerősítést a leszállásról. A következőkben is mindent "földi vételidőpontban" adunk meg.
| |