Következő 10 cikk

Előző 10 cikk

Végleges adatok nincsenek még az Apophisról, de nagyobb mint várták. 270 méter helyett 325 méteres az égitest	KimiRoland
Tegnap elhaladt melettünk Az Apophis nevű kisbolygó. Az égitestet korábban 250 majd 270 méteresre saccolták. Most kiderült, hogy nagyobb mint gondolták. 325 méter az átmérője. Enyhén nyújtott, alakja tojáshoz hasnlít. Van egy nagyobb becsapódásnyom rajta a radarmérések szerint ami már nagyon régen keletkezhetett rajta. Súlya viszonyt sokkal de sokkal nagyobb mint várták. közel 70%-al lett nehezebb az égitest. ennek oka, hogy 50 méterrek nagyobb és hogy erős kőzetbolygó. Azaz a sugárzás mindössze 27%-át veri vissza a többit elnyeli. Vagyis kevés vizet tartalmaz, így a Nap melegítő hatása kevésbé érvényesül rajta. Pályaadatot még nem közöltek az ügynökségek, ezek a számítások 1-2 nap alatt lefutnak, de kérdés mikor hozzák őket nyílvánosságra. Az Apophis jelenleg a Torino Skálán 0-s veszélyességű égitest, de korábban már 4-es szintű veszélyt jelentett, de a pályaadatok pontosítása miatt akkor megszüntették a veszélyességi szintjét. A Hershell távcső méréseiből látszik az égitest közel gömb mégis inkább tojás alakja. A középső képen kitűnik a feltételezett becsapódásnyom is. A felső képet az ESA (Európai Űrügynökség) adta ki az első adatok alapján.

Holnap Földközelben halad el a Démoni Apophis aszteorida	KimiRoland
Az Apophis Aszteorida az egyiptomi sötétség és pusztítás istenéről kapta a nevét. A Név ismerős lehet a Stargate (Csillagkapu) rajongóknak is. Ott a sorozat első felében 4 évadon át Apophis rendszerúr aki egy Goauld rendszerúr és a Föld pusztulására tör a Fő ellenség. A sötétség és a pusztítás egyiptomi istenségéről elnevezett kisbolygó nem véletlenül kapta a rettegett egyiptomi istenségről a nevét. Felfedezésekor azonnal végigfutott a világon az összes hírműsor, Tények, Hiradó leadta, hogy a közel 250 m-es égitest (ezt már 270m-re pontosították) 2029-ben 2,7%-os eséllyel a Földbe fog csapódni. A későbbi mérések csökkentették ennek az esélyét, és most már biztos, hogy 2029-ben nem csapódik be. De nem lehetünk teljesen nyugodtak. Az égitest Január 9-én azaz holnap Földközelben halad el. Szabad szemmel nem lesz látható, mert a Föld-Hol távolság 27-szeresére húz el tőlünk, de a világon sok radartávcsö eddigi programját is megszakítják, hogy a látogató felé fordítsák azokat. A radarmérések fontos támpontot adnak majd az Apophis mozgásáról és várható jövőbeni pályájáról.Alakja, tömege és pontos méretei is kiderülnek majd holnap. Az aszteorida ezután hosszú keringőre indul és legutóbb 2029 Április 13.-án (nem mellesleg Péntek 13.-án) zúg el ismét bolygónk melett. Ez a közelítés azonban már ténylegesen elzúgás lesz. A 270 méteres aszteorida mindössze 30 ezer kilóméterre robog el melettünk. Annyira közel, hogy sok geoszinkron és távközlési műholdat is veszélyeztetni fog elhaladása során. Éjszaka érkezik majd és Afrika partjainál jelenik meg Marokko térségében. Ezután elhalad Velence-Budapest útvonalon majd a Föld forgása miatt bebukik Kína felé. Az égitest annyira közel lesz, hogy szabad szemmel is látható lesz. Fényesebb lesz bármelyik másik csillagnál és nagyon gyorsan fog áthúzni a horizont felett. Magyarországról tökéletes rálátás nyílik majd az égitestre közel 90-fokos magasságba emelkedik Délnyugat felől lép be és ezután Kelet felé lép ki az országból. Afrika északi részéről, egész Európából Anglia és Skandinávia északi részének  kivételével Fél Ázsiában látható lesz a jövevény. A kérdés hol is fog elhaladni majd ekkor. Az biztos, hogy nem csapódik be, de van egy bökkenő. A NASA szerint 1:250.000-hez az Oroszok szerint 1:10.000-hez az esélye, hogy az Apophis áthalad az úgynevezett Gravitációs kulcslyukon. Ha ez bekövetkezik akkor lehet aggódni. Ha ugyanis áthalad ezen a ponton akkor elegendően módosul a pályája ahhoz, hogy 2036-ban becsapódjon. A holnapi mérések tisztázzák mekkora ennek az esélye. Ha valós az esély akkor a legjobb esély az eltérítésre 2029. Ekkor ugynis még lenne 7 évünk a becsapódásig, hogy meghajtással napvitorlával vagy egyébb módon eltérítsük. Ha ekkor nem tennénk semmit gyakorlatilag csak a rakétás támadás jöhetne szóba 2036-ban ami nagyon veszélyes lenne. Ha egy ekkora égitest becsapódna az már globális hatással lenne a Földre, de leginkább a regionális pusztítás lenne veszélyes. Egy pályaelemzés szerint ha becsapódna a Földbe az Ázsiában a Csendesóceánon vagy az talanti Óceánon Afrika partjaiig bezáródóan következne be. --> A becsapódás helyén a 270 méteres égitest Közel 15x15 kilóméteres krátert ütne a Földben. Ez bármelyik nagyvárosnak elegendő lenne. A lökéshullám letarolna mindent és mindenkit 400-700 kilóméteres körzetben. Súlyos károkat okozna 1500km-es körzetben. A légkörbe kerülő por és hamu miatt pedig úgynevezett Nukleáris tél köszöntene be. Ez attól függően hova csapódik be eltarthat 2-3 évig ha tengerbe csapódik, de akár 10 évig is ha szárazföldbe. Viszont egy másik szempont. Ha Földbe csapódik az ózonpajzs nem sérül jelentősen, csak a behatolás helyén szakad be, de ez a nukleris tél alatt eloszlik. Ha tengerbe csapódik akkor viszont a Nukleáris tél után hihetetlen hőhullám extrém UW sugárzás érkezik közel 10 éven át. Ez ha ránk annyira közvetlenül nem is, de növényi élővilágra jelentős kockázattal lenne. Elpusztulna a termés igen nagy része. Ugyanis a vízbe csapódo égitest elpárologtat több milliárd liter sós tengervizet, ami a sztratoszféráig sőt a világűrig repül ki. A sós víz elpárologva pedig lebontja az Ózonrétegünk jelentős részét. Kutatók szerint például a dinók nem haltak volna teljesen ki, ha nem a tengerbe csapódik az őket kiirtó meteor. Ugyanis a magas UW sugárzás elpuszttotta a növényi élet 99%-át.

Áttörések éve volt 2012 a Mars kutatásban	KimiRoland
Áttörések éve volt 2012 a Mars kutatások történelmében. Azt már korábban is bizonyította az Opportunity és a Spirit, hogy a bolygó bizony valaha tartalmazott folyékony vizet, ám elsősorban a Curiosity landolása eltelt csekély 4 hónapban rengeteg olyan dolog derült ki amiről eddig nem is álmodtunk volna. 1; Időjárás: Korábban úgy vélték, hogy ingadozhat ba légnyomás, de az rendszertelen és nem igazán követi az évszakok válltozását. A földön jól kivehetően változik igaz napi szinten is, de elsősorban évszakosan. Nos a Mars mint kiderült egyáltalán nem más égitest. Megérkezésekor 7,10 HpA körüli nyomásokat mért, majd a nap emelkedésével ez az érték nőtt és nőtt. Jelenleg 9,10HpA a Marson a nyomás ami stabil növekedés, de ingadozik is. Egyes napokon alacsonyabb másokon magasabb nyomást mérnek a Curiosity műszerei. A hőmérsékletben is van eltérés. A Marsra álltalános felvetés, hogy a hőmérséklet az egész bolygót figyelembe véve -80 és 0 C között ingadozik.  Nos a Curiosity lényegében mindkét szélső értéket cáfolta. Közel az egyenlítőhöz a hőmérséklet éjjel átlagosan alakul, de ez is évaszakhoz kötődik. Megérkezésekor helyi időszak szerint késő téli időben a hőmérséklet -75C körül alakult és -79C volt a legalacsonyabb mért hőmérséklet. A sarkokon ennél hidegebb van ott akár -100 C is lehet telente. Jelenleg bahogy lassan a nyár felé közelítünk éjszakánként már ritkán megy -65C alá a hőmérséklet. Már a harmadik napon pozitív hőmérsékletet mértek a Marson, igaz ez a szerény légnyomás miatt sokkal hidegebbet jelent. Sőt a napi csúcshőmérsklet hoszabb időszakokra is pozitívba ment át. A leghoszabb ilyen pozitív napi csúcs periódus 26 Marsi napot tett ki. A legmagasabb mért hőmérséklet pedig +8C volt. 2; Víz : Azt a korábbi küldetésen Opportunity végeérvényesen bizonyította, hogy bizony volt folyékony víz a Mars egy életszakaszában, de mennyiségéről és idejéről nem kaptunk választ. A legújabb elképzelések szerint a Mars sokkal előbb szerzett vizet mint a Föld. Felszínére már a kialakulása után záporoztak az üstökösök és lényegében ebből a forrásból már 4,4 milliárd éve létezhetett folyékony víz. A Földön ezt 4,3 teszik majd 4,2 milliárd éve már bizonyos. A Marson mintegy 200 millió évvel korábban már folyékony víz volt és ez az időszak 4,2 milliárd évig majjd 4,1-4 milliárd év között tartott ki. 4,2 milliárd éve történt kozmikus karambol nélkül, mikor a Mars szinte elpusztult egy bolygóütközés miatt a víz nagyrésze elveszett ma egész más képet adna. Az jelenleg biztos, hogy a vizes eriódus a vizsgált helyen 200 millió évig biztos létezett, de utána közel 400 millió éven át kisebb nagyobb megszakításokkal volt víz a bolygón. Majd ahogy a Mars kihűlt a víz elszivárgott a kőzetek közé, a másik fele pedig kicsapódott és a bolygó széteső légkörével együtt eltávozott a világűrbe. 3; Atmoszféra: Az atmoszféra csakúgy hektikus életet élt, mint az időjárás. Kialakulásakor a Földhöz hasonló atmoszférával rendelkezhetett bőséges széndioxiddal és akár metánnal is. Majd ahogy a bolygó kihült az atmoszférát nem tudta megtartani a kis tömegű bolygó és pár százmillió év alatt elillant a nagy része. /Mért hült ki a Mars? A válasz egyszerű. A kihülés természetes folymaat, kivétel ha van indikátor. Az indikátor jelen esetben bolygókat tekintve a nukleáris fúzió. Egy Föld méretű bolygó akkora nyomást gerjeszt az alsóbb kőzetekre, hogy azok felizzanak és fúziót hoznak létre. Ez hatalmas hőt és energiát gerjeszt. A belső bolygók esetén a Vénusz ezt túlzásba vitte és a sok széndioxid miatt felforralta a légkört. A Mars már túl kicsi volt és a fúziót nem tudta fentartani. Ameddig a kialakulási hője fentmaradt addig belső keringése és vulkáni aktivitása fentmaradt, de amint elfogyott a kezdeti hő, lassan jöttek a tünetek. A kontinens vándorlás mert hogy az is volt a marson csak kisebb méretben leállt és utolsó leheletként kialakult a Mount Sharp a naprendszer legmagasabb hegye. A mag is lassan kihűlt, aminek következtében a belső áramlás lelassult majd leállt ami miatt a légkör elveszett. A Földön ez megtörténhet? Nem. Vagyis igen amennyiben a Nap kihúny. Ha napunk elhasználja fűtőanyagát, és vörös óriás lesz majd kihuny két lehetőség van. Vagy elnyeli a Földet vagy nem. Ha megússzuk akkor lassú kihülés vár a Földre A kinti hő és a Nap intenzív gravitációs hatása nélkül lassan a Föld is elhasználja energiáját és kihül, de ez akár 2 milliárd évet is igénybe venne./ 4; Élet: Jelenleg még nincs egyértelműen bebizonyítva, hogy volt-e valaha a Marson élet. Marsról származó Földi meteoritokban már találtak szerves életnyomokat, de arról még jelenleg is vita zajlik, hogy azok földi eredetűek-e vagy Marsiak. Bár egyre inkább úgy tűnik, hogy Marsiak, mivel a génszekvenciájuk hasonló, de egyik másik Földi fajéhoz sem fogható. Nos a Curiosity detektáló készüléke szerves anyagokat érzékelt, klórt és egyébb szén származékokat. A klór 100% hogy Marsi, de a szén származékokban még nem biztosak. Lehet az szennyeződés is, de akár a Marsi életnyomok első jele is. Tovább…

Újabb Váratlan felfedezés a Dunántúlon: itt a Pannoniasaurus inexpectatus	KimiRoland
Édesvizí ragadozó őshüllőt dinoszauruszt fedeztek fel a Dunántúli Iharkúton. A területről már eddig is rengeteg érdekes felfedezés érkezett ami komolyan foglalkoztatja a világ Őshüllő kutatóit. Nemrég az Iharkúti lelőhelyet beválasztották a Föld 10 legfontosabb Őslény lelőhelye közé. Iharkút és a Dunántúl pontosabban Magyarország egésze akkoriban egy sekély beltenger volt rengeteg szigettel és számos édesvizí vízfolyással. Ilyen fajta őshüllők már eddig is ismertek voltak, de azok mindegyike a tengerekben élt. Most bizonyították, hogy ez bizony édesvizi élőlény volt. Gyakorlatilag ha párhuzamot vonunk a jelennel, akkor az édesvizi delfinekhez hasonlítanak, akik a folyókban élnek ellentétben tengeri társaikkal.

Nem 200-250 millió éve alakulhattak ki a Dinoszauruszok, hanem 300-250 millió éve.	KimiRoland
Múzeumi fiókban lapult az a lelet ami bizonyítja, hogy a dinoszauruszok legalább 10-15 millió évvel korábban alakultak ki. A legkorábbi csontok eddig 210 millió évesek voltak a most talált 225 körül van. Ha ehez felszámítjuk a valószínű kialakulást akkor a középső triszt kapjuk amikor hatalmas evoluciós robbanás következett be.

Életnyomok a Marson?	KimiRoland
John Gotzinger a múlt héten tett bejelentést miszerint olyan dolgot talált a Curiosity ami falrengető és bekerül a történelem tankönyvekbe. A hírek szerint a Curiosity azóta már meg is erősítette a felfedezés tényét, de hogy pontosan mi is az, azt még nem jelentik be. Erre majd a December 3-án kezdődő Geofozikai konferencián kerül sor. Kutatók egyöntetű véleménye azonban az, hogy a Marsjárónak sikerült szerves anyagokat találnia a Mars felszínén. Ugyanis a kiszivárgott hírek szerint és John Gotzinger elmondása szerint is az a műszer elytette meg a felfedezést aminek ez lenne a dolga. A Kíváncsiság eddig már számtalan érdekes ténnyel szolgált és az elkövetkezőkben még tovább nőhet a felfedezések hosszú sora. Vízfolyás nyomokat és üledékes lerakódást már talált, olyan ásványi anyagokat is talált, melyek kizárólag víz jelenlétében alakulhat ki, így az életnyomok megtalálása sem lenne ezek után meglepő, de mindenképpen hatalmas felfedezés lenne.

Embert a Holdra, Űrállomást Hold körüli pályára, majd embert egy aszteoridára, majd a Marsra	KimiRoland
A NASA a hírek szerint alaposan belehúz. Az amerikai ürkutatási hivatal a napokban bejelentést tervez mely a program és az emberiség jövőbeni vállalkozására fog irányulni. Szakértők biztosak benne, hogy a NASA bejelenti a következp 20 éves tervét aminek végén embert küldenek a Marsra. A következő években indul  a munka. Javában fejlesztik az ORION és a Space Launch Systemet (SLS) utóbbi nagy távolságú űrrakéta, míg előbbi az űrsiklókat leváltó rendszer kabinja. Az első példány 2015-re lesz kész és 2017-ben véghez viszik Exploration Mission 1 nevű missziót, melynek során egy ember nélküli űrhajó indul a Hold túloldalára. 2021-ben indul a Exploration Mission 2 küldetés, melynek során már emberes űrutazásra kerül sor a Hold sötét oldalára és az első körben ember nélküli repülés során ott hagyott eszközökkel összekapcsolódva kiépítenének egy elsődleges bázist. Ezt követné egy rövid fejlesztés, mely során egy kisebb űrállomást építenek ki. 2025-ben pedig először indul emberes űrutazás és kisbolygó vagy aszteorida felszínére. Az űrhajósok leszállnak, mintákat vesznek felderítenek, majd visszatérnek a Hold körüli bázisra és onnan a Földre. Közben a Hold bázisról megcélozzák a Holdat és akár a hold felszínén is kialakítanak egy bázist. 2030-as évek közepén pedig egy űrhajó fog felszállni a Földről, mely a Holdi bázisra repül. ott összekapcsolódik további rendszerekkel és elindul a Mars felé legkevesebb 4-7 asztronautával. A Mars utazás különlegessége, hogy minden űrhajós le fog szállni a Mars felszínére és ki is lép oda. Az oda út 4-6 hónap az ottlét 6 hónap a visszaút szintén 4-6 hónap lesz. Azért lesznek fél évet ott az űrhajósok, mert olyan időpontban kell indulni és visszatérni, amikor földközelben van a Mars. vagyis egy-egy 1,5 éves periódus alatt kell lebonyolítani az utazást nem jöhetnek előbb sem később haza, mert az út úgy sokkal hoszabb lenne és üzemanyag is sokkal több kellene.

Világvége hangulat New Yorkban: Lecsapott a Sandy, félmillió embert evakuáltak, tűzvészek pusztítanak	KimiRoland
Legkevesebb félmillió embert evakuáltak eddig az Amerkiai kontinensen. A legtöbbet 300 ezer embert New Yorkból. A város mélyebben fekvő részeit időszakosan 5-6 méteres víz árasztotta el. Víz alatt van a 900km-es!!! New Yorki metróhálózat nagy része is. A helyreállítás, kiszivattyúzás napokat vesz majd igénybe, nem beszélve a teljes átvizsgálásról. A metró akár 1 hétre is bezárhat ami alaposan megkeserítheti az amúgy is zsúfolt város mindennapjait. Ezen felül délelött már 6,5 millió ember volt áram nélkül. Ez a szám még tovább nőhet akár. kanadában is már 200 ezeren vannak áram nélkül. Víz alatt van a New Yorki reptér is, a környező repterek 3-5 napig szinte biztos nem fogadnak majd gépeket a levonulás után. Az érintett területen 200mm eső esett. A villámcsapások és rövidzárlatok miatt pedig jelenleg 17 helyen tombol a tűz a környéken. A legroszabb a helyzet Nyugat new Yorkban. ott jelenleg 50 lakóház már teljesen kiégett további 28 áll jelenleg lángokban és több száz házat veszélyeztet a tűz. Az embereket innen is menekítik. Ma délelöttig 16 megerősített haláleset történt Amerikában, de már Kanadában is 2 áldozata van a viharnak. A Sandy útja során legkevesebb 100-150 ember halálát okozta eddig a karibi szigetvilágtól New Yorkig. New Yorktúl nyugatra pedig hatalmas havazás kezdődött. eddig 45 cm esett, de még ennyi vagy még több is eshet átlagosan.

Először láttunk napfogyatkozást egy másik bolygó felszínéről a Marsról!	KimiRoland
A felvételt a már közel 9 éve a Mars homokját koptató Opportunity készítette. (A marsjárót eredetileg 90 napra tervezték) Ez volt az első alkalom, hogy egy másik bolygó felszínéről nézhettek végig a tudósok egy napfogyatkozást. Az esemény ideje alatt a Mars két kis holdja közül a Phobos került a Mars és a Nap közé. A legnagyobb kitakarás idelyén 37%-os volt a kitakarás. Megjegyzendő, hogy a Marson nem lehetséges 51%-osnál nagyobb Napfogyatkozás, mivel a kisérői egyenetlen alakúak és túl kicsik is ahhoz, hogy kitakarják a nap teljes látszó felszínét. A felvétel az Opportunity Panoráma kamerájával készült és a mai nap tette közzé a NASA. A teljes montázst, mely az eseményt tartalmazza alább megnézhetitek:

Soha nem látott fényességű üstökös tűnhet fel jövőre!	KimiRoland
Nemrég fedezték fel a hatalmas egyelőre ISON-nak kersztelt üstököst. Elnyúlt pályán közelít a belső Naprendszer felé, jelenleg a Jupiter pályáján kívül van. Az égitest nagy sebeséggel közeledik, nagyobbal mint a szokásos Földi űreszközök, vagy épp a Mars felé száguldó szondák. AZ ISON az Oort felhőböl származik ami üstökösök és meteorok hatalmas kiterjedésű vidéke. A naprendszer összeállása során fentmaradó "törmelék" amely már túl messze volt a Naptól és sűrűsége is kicsi volt hogy összeálhasson nagyobb égitestekké. Az ISON az első számítások szerint hatalmas. Méretét 25-30 km közé teszik. Ez simán elsöpörné a Földi élet 99%-át. Becsapódásra nincs ok, de közel merészkedik. Számítások szerint a Nappálya közelébe érve 0,1 csE-re lesz tőlünk ami csupán 1,8 millió Km-t jelent. A legnagyobb fényessége eléri majd a -10 _ -16!!!! Magnitudót!! Összehasonlításképpen: -12,6 magnitudó a Hold -1,4 magnitudo a Sirius (sarkcsillag) fényessége. Minél nagyobb ez a szám minuszba annál fényesebb egy objektum. Azaz az ISON a teleholdnál is fényesebb lesz! Fáklyaként ragyoghatja be az égboltot és a teljes északi féltekéről, így Magyarországról is látható lesz. Érkezése 2013 Novemberében kezdődik el. Ekkor tűnik fel napnyugta előtt a Szűz csillagképben. Fényessége folyamatosan nő először kis távcsövekkel már Szeptemberben felfedezhető lesz. Novemberben már szabad szemmel is látható lesz, legnagyobb fényességét December végén érheti el, ekkor (-10 - -16 magnitudó lesz). A téli éjszakába lényegében ténylegesen napfényként fog ragyogni. Látszó átmérője elérheti a Hold átmérőjének a 20%-át, de annak felszíne sokkal de sokkal világosabb lesz. Fentáll azonban a veszélye, hogy a teljes fényességet nem láthatjuk. Az ok, hogy ahogy közeledik a Naphoz felmelegszik és kérdéses erre hogy reagál majd. Eléképzelhető, hogy szétesik, de a kezdetét szinte biztos láthatjuk majd. Az üstökös közel 1 éven át lesz látható, legnagyobb fényességű ideje 2-3 hétig fog tartani, de ez után is könnyen észrevehető lesz. Majd elhalványodik és ha visszafordul a pályáján, akkor ismét erősödni fog, de már nem akkor mértékben mint korábban, hiszen jóval meszebb lesz.

Következő 10 cikk

Előző 10 cikk