Következő 10 cikk

Előző 10 cikk

Megvan az első Föld méretű Naprendszeren kívüli bolygó	KimiRoland
A NASA ma este tett bejelentéseket. Tájékoztattak minket a Kepler legújabb eredményeiről. 1 hónap alatt 4 új exobolygót mutattak ki. Ezek közül az egyik egy méretében már Föld típusú planéta! Mérete bolygónk méretének mindössze 1,4-szerese, ám súlya hatalmas lehet 4,6-szor nagyobb a Földnél ezért még exoFöldnek minősül. Ez az eddig valaha talált legkisebb bolygó. Az eddigi első 2,1-szer volt nagyobb a Földnél. A legkönyebb bolygó eddig szintén a korábbi rekorder volt súlya 2,2-szer volt nagyobb a Földnél. Plutoidák:                 A Plútó méretéhez hasonló kis méretű nem Föld típusú bolygók. Föld típusú bolygók: A 0,5-1,5 Föld méretű bolygók súlyuk pedig 0,5-2 szerese a Földnek. ExoFöld típusok:      A Földnél 2-szer nagyobb égitestek súlyuk is 2-szer nagyobb vagy ennél több de kőzetbolygók Jupiter tipusú:           Az ismert gázóriások tartoznak ide Folytatatom holnap délelött....

Ismét bejelentésre készül a NASA ma este.	KimiRoland
A bejelentés tárgya az exobolygó kutatás és a törpecsillagok körüli élet lehetőségével foglalkozik, valamint, hogy miért állhatott le a Kepler karácsony előtt.

2011 a Naprendszer éve több misszió is indul és ér célba.	KimiRoland
2011 és 2012 egy része egész pontosan 686 napból azaz 1 évből álló eseménysorozat következik. Na persze nem Földi évről, hanem Marsi évről van szó, hisz vörös bolygószomszédunk 686 nap alatt kerüli meg csillagunkat. Az ürkutatás történelmében jelentős lépések történnek, melyek mindeggyike külön-külön is megér egy misét együtt pedig az elmúlt évek legnagyobb áttöréseit hozhatják. Idén kiderül, hogy Földünk elektromágneses és mágneses mezeje mennyiben tér el a mezei planétákétól. ----------------------- Részletesen vizsgálja ugyanis majd a 2010-ben a Merkúr melett kétszer is elhúzó Messenger űrszonda. Ezúttal a harmadik közelítés alkalmában begyújtja a fékező rakétákat és planetáris bolygó körüli pályára áll. Ez után az elkövetkező hónapokban, években felméri a bolygó felszínét, formáit becsapódásnyomait keresést végez a lehetséges nagy katasztrófákkal kapcsolatban és hatalmas bolygóütközések nyomát keresi. Ez ugyanis a Naprendszer többi bolygóján lehetetlenség. Az óriásbolygóink ugyanis gázok, a Mars felszíne erodálódott és belső lemeztektonikája is működik és mivel több helyen is víz álltal végzett erózió sejthető ezért a Mars erre a célra nem alkalmas. A Földön 100 millió évnél fiatalabb képződmények nagyon ritkák, a Vénusz légköre pedig túl sűrű.  A Merkúrra több elmélet is van ezek szerint az egyik az, hogy 4,5 milliárd évvel ezelőtt egy bolygócsíra rohant a Merkúrnak csakúgy mint a Földnek, ennek következtében jött létre a Holdunk. Az elméletek szerint a Merkúrt telibe kapta az ütközés a bolygócsíra magja belesüllyedt a Merkúrba a Merkúr kérge pedig kiszakadt és mivel a Nap gravitációs erelye itt nagyon nagy ezért belezuhant a Napba. ----------------------- 2011 Február 4.-én a Sturdust űrszonda megközelíti a Tempel 1 üstököst. Ez ugyanaz a szonda amely üstökös anyagmintát dobott a felszínre tavaly. Sajnos a dobás végül szó szerint történt az ejtőernyő ugyanis nem nyílt ki a szonda pedig forogni kezdett és végül becsapódott. Szakértők szerint csodával határos módon a gyűjtőlemezek 80%-a sértetlen és a sérülteket is meg lehet menteni. Most a Tempel 1 üstökös mögé áll be, majd elhalad melette. 2005-ben ezt az üstököst célozta meg a Deep Impact szonda egysége. Akkor megfigyelték a kirepült törmeléket, most remélhetőleg magát a vájt krátert is meg tudják figyelni. ----------------------- A Dawn űrszona eléri első célpontját a Vesta kisbolygót. Ez az egyik legfurcsább ismert kisbolygó. Hatalmas kráter lehet rajta akkora mint maga a kisbolygó, ezen felül bazalt vulkanikus tevékenység figyelhető meg a látható oldalon ami elvileg lehetetlen. ----------------------- Augusztusban űrszonda indul a Jupiterre. A juno küldetés 2016-ban kezdődik igazán, hiszen ekkorra éri el a jupitert a szonda. A szonda a Galileo-n kívül az első űreszköz lesz ami pályára áll a vörös bolygó körül. A szonda feltérképezi annak mágneses elektromos és gravitációs terét, valamint vizsgálja azt az elméletet miszerint az óriásbolygók magja lehet szilárd. A többség szerint ez valószínűtlen, de elképzelhető. A szonda poláris pályán fog keringeni, úgy hogy a sarkok felett fog elszáguldozni. ----------------------- Szeptemberben újabb küldetés indul a Holdra. A Grail nevű szonda amely valójában nem is szonda, hanem szondapáros a Hold köré áll és vizsgálja annak elektromágneses, mágneses, gravitációs terét, valamint a Föld-Hold; Hold-Nap távolságot a hold kilengéseit dölését kialakulásának végső bizonyítékait. ----------------------- 2011 legfontosabb eseménye a Curiosity vagyis a Mars Science Laboratory (MSL) indulása lesz. Nevében benne van, hogy célpontja a vörös bolygó. Az űreszköz amely egy újabb bolygóegységből és egy Marsjáróból áll 2012 év végén érheri el a marsot. Ott pályára áll, majd a leszálló egység leszáll. A Curiosity az eddig készült legnagyobb Marsjáró. Súlya közel 1,5-szer akkora mint a nagyon sikeres és Marsi kutatók számára hős poenix űrszonda. Mérete azonban közel 2-szer akkora. Tartalmaz napelemeket, de ezen kívül egy kis méretű radióaktív energiaforrással is rendelkezik, mely elviekben 3-5 Marsi évre biztosítaná az energiáját.  Teljes élettartalmát 1,5 marsi évre számítják, de ideális esetben ezt akár 2-szeresen is túlteljesítheti csakúgy mint a Phoenix űrszonda mely kimutatta a vízjég jelenlétét a Marson. A Curiosity célja pedig ár nem annak a bizonyítása, hogy van-e víz, mert az eldőlt, hanem az, hogy van-e rajta jelenleg élet vagy volt-e rajta. Elvileg a kőzetek belsejében ugyanis még mindig lehet akítv spóra és szerves vegyületek. A Földön pl létezik olyan élőlény, mely baktérium és hosszú szárazságokat képes átvészelni. Akár több illió évet is. És ha vizet kap újraéled. A földön ilyet keveset találtak, hiszen a bolygó 100%-át legalább 200-300 éve esőzések mossák, még a sivatagokat is. De a Mars ebből a szempontból más, hisz ott feltehetően 3,1 milliárd éve már nincsenek esők.

A Voyager 1 elérte a naprendszerünk peremét.	KimiRoland
A Voyager űrmisszió 1977 szeptember 5-én indult. Akkor lőtték fel a Voyager 1-et majd rá egy évre a Voyager 2-t. A Voyager küldetés célja  bolygók gyors vizsgálata volt miközben elsuhantak melettük. Ezután mindkét űreszköz a világűr végtelenje felé vette az irányt. A Voyager 1 2004-ben érte el a Naprendszer egyik peremvidékét. Azt a térséget, ahol a Napszelek már nem olyan erősek és sebességük elkezd csökkenni. Azóta ebben a zónában mozgott a műhold, hol erősebb hol gyengébb napszelet érzékelve. Június óta azonban folyamatosan csökken a napszél erelye. Az űreszköz elérte a Naprendszer egyik peremét ahol a csillagközi tér már sokkal jelentősebb, mint a napszél. Még néhány év és a nyílt csillagközi térségbe jut. Ezután amíg életképes marad a szonda küldi az adást és a méréseket. A szonda rádiójele azonban már most is 16 óra alatt jut el a Földre. A szonda jelenleg 17,5 milliárd kilóméterre van a Naptól Földünktől pedig 17,350 milliárd kilóméterre. Hivatalos álláspont nincs, hogy hol van a Naprendszer pereme. Inkább több sávos határról lehet beszélni, amelynek első állomása a napszél csökkenése, majd a napszél fokozatos megszűnése. Ezután van a Heliopauza térség. Ez a térség az ahol a napszél már nem jelentős és a csillagközi anyagok veszik át a vezető szerepet. Ezután található az Ort felhő ahol az utolsó égitestek vannak amiket még képes a Nparendszerben fogni csillagunk.  Ezen kívül van a garvitációs nyugalmi zóna, ahol a környező csillagok és napunk gravitációs erelye kiegyenlítődik.

Hatalmas Protuberancia: Napkitörés készülődik Napunkon	KimiRoland
A Solar Dynamics Observatory nevű műhold figyelte meg először azt a hatalmas közel 1 millió kilóméter nagyságú Protuberanciát amely kialakult csillagunk felszínén. A Protuberancia olyan anyaghíd, amely a nap anyagát tartalmazza. Kiemelkedik a csillag felszínéből, majd nagy táv után visszahullik. Azonban mindkét oldal táplálja a reakciót, így a híd folyamatosan nő. Egy ilyen anyaghíd rendkívül instabil. Az anyaghidak egy idő után felrobannak és Napkitörés formályában indulnak a belső bolygók felé. A most kialakult hatalmas képződmény a napokban lesz pont a Föld elött. Ezen a héten illetve a jövő hét elején vagyunk az ütközési fázisban. Ha ebben az időszakban történik a robbanás, aminek az esélye 50-80% akkor az anyagáram egy része a Földet találja el. Katasztrófától azonban nem kell tartani. Legroszabb esetben az áthaladási idő alatt zavarok lehetnek a kommunikációban a műholdas rendszerben tv, rádió, adásokban. Az északabbi fokokon pedig roszabb esetben leégethet egy-két transzfromátor hálózatot több órás áramszünetet okozva. A mi szélességi körünkön is előfordulhatnak zavarok főleg a műholdas tv-k állhatnak ideiglenesen le, de éjszaka akár a mi szélességi körünkig is leereszkedhet a sarki fény. Az eddigi legnagyobb napkitörés 15 éve volt. Akkor majd 4 millió ember maradt áram nélkül Kanadában 1-2 napra. A műholdas rendszerben pedig 4-5 napig jelentkeztek zavarok.

Dél Korea a legmagasabb katonai készültségi szintben van	KimiRoland
A Dél-Koreai elnök bejelentette, hogy emelei a katonai készültség szintjét. Mint ismert pár napja Észak-Korea megtámadott egy Dél-Koreai szigetet ahol 2 katona meghalt 4-en súlyosan 75-en könyebben megsérültek. Több lakóház leégett. A katonák aközben haltak meg, hogy próbálták kimenekíteni a sziget lakosságát. Válaszul Amerika és Dél-Korea közös hadgyakorlatot fog tartani December elején. Észak Korea pedig további támadásokkal fenyegette meg Dél-Koreát. Hivatalos jelentés nincs róla, hogy mért is támadott Észak-Korea. Szerintük egy tengeralatjárós hadgyakorlat miatt. Vannak akik szerint a Forma1-is szerepet játszott. Szerintük Észak-Koreának elege lett abból, hogy az F1 révén egyre többször szerepeltek a sajtóban és ez sérti kommunista berendezkedésüket. Ez persze csak pletyka hivatalos alapjáról nem tudni.

Fokozódik a konfliktus a két Korea közt	KimiRoland
Egy észak Koreai hajó naszád tűz alá vett egy dél Kóreai szigetet. A támadásban 4 katona megsérült több lakóház is súlyosan megrongálódott. A dél Kóreai vezetés egy titkos bunkerben ülésezik ezekben a percekben. Kijelentették, hogy céljuk a fegyveres összecsapás elkerülése, de ha észak Korea tovább folytatja a támadásait, akkor a lehető legkeményebb választ adják.

Eső egy kicsit másként. Holdon,Bolygón,Barna törpén.	KimiRoland
Az eső álltalános fogalom. Gondolják sokan, de ha elhagyjuk bolygónk szűk tartományát, akkor már nem az. Naprendszerünk bolygóinak nagy részének van valamilyen eső a felszínén. Ez azonban nagyon eltér attól amit itt a Földön tapasztalhatunk. Kezdjük egy Holdal mondjuk a Naprendszerünk egyik leglátványosabb bolygójának a Szaturnusz Titán nevű Holdján. A Titán sokban hasonlít a Földre. Naprendszerünk második legnagyobb bolygója nála csak a Jupiter Ganymedes nevű Holdja a nagyobb a maga 5300km-es átmérőjével.(A Föld 12.000km- átmérőjű) A Titán átmérője kb 5000km és amikor a felszínére ereszkedett a Huygens űrszonda meglepő dolgokat talált. Mindenki meglepetésére felszíne egy- az egyben megegyezik a Földel. Felszínét vízmosásáok, tavak és tengerek tarkítják. Csak hogy ezekben a vízfolyásokban tavakban és tengerekben nem víz van hanem metán. Ha a metánt extrémen lehűtjük folyadékká válik. Ha a metán koncentrációja megemelkedik a Titán felszínén, akkor az megemelkedik lehül és metán felhőszakadás formályában esik le. A metán -130C körüli hőmérsékleten zúdul le megfagyaszt és errodál mindent amivel kapcsolatba kerül. Eltüntet tavakat és vízfolyásokat és újakat hoz létre. A bolygó felszínén csupán évente alakul ki egy-egy vihar, de ez olyan hatású mint amikor az egyébként száraz de időnként hatalmas esővel járó Földi sivatagok. A Titán másik érdekessége, hogy kicsi gravitációja miatt az eső úgy viselkedik mint itt a Földön a szép lassú hóesés. Mintha egy Földi eső lassított felvételét néznénk. Átlépve a bolygók sorába tekintsük meg a Vénuszt. Naprendszerünk második bolygója. Átmérője 11.500 km tehát a Földel szinte megegyező nagyságú. Légköre vastag és elnyeli a rá veszélyként leselkedő meteoritokat. Csakhogy. Légkörét beborító védőernyő Csaknem teljesen szén-dioxidból és szén-monoxidból áll. A légkörébe érkező minden sugárzást és a bolygó saját hőjét is megköti. Az eredmény 430C-os forróság. Felszínén sorakozó vulkánok és kénes kiáramlások miatt a bolygó légköre tele van nehéz gázokkal. Ezek felemelkednek majd gyengén lehűlnek ezután savas eső formályában zúdulnak le. Ez a savas eső csaknem olyan erős mint a sósav. Ha egy ember kiállna a felszínére pár pillanat múlva már csak a csontjai lennének meg de az is csak pár percig. Felszínét savas óceánok és tavak szabdalják legmagasabb csúcs a Maxvell hegység a maga 11.500 méterével. A bolygóktól tovább lépve lépjünk ki a Naprendszerünkből is. A legközelebbi gázóriások a maga nemükben bolygók, méretük a Jupiterhez hasonló, de gyakran barna-törpének hívják őket. Sokan azt hiszik hogy a barna törpék csillagok, de nem azok. Olyan Jupiter méretű vagy nála valamivel nagyobb gázóriások amelyek súlya a Jupiternél 20-30-szor nagyobb. Belsejében iszonyú nyomás uralkodik ám ahoz nem volt elég nagy ez a nyomás, hogy a magfúzió beinduljon. Ha ez bekövetkezik akkortól beszélünk csillagokról. A barna törpék felszínén 1500-3500C-os hőség uralkodik ami már mindent megolvaszt. Mivel nem válltak csillaggá ezért ki tud alakulni rajtuk egy légkör. A légkörük felső részéig egyes anagyok leülnek 500-1000C-ra. A legtöbb anyag azonban már rég elillan 3000C környékén. persze van kivétel. Ilyen a vas! Felszínükön a vas megolvad majd elpárolog. A légköri áramlások miatt feljut a felső légkörbe, majd lehül és 500-1000C környékén már képes kicsapódni. Ez után képzeljünk el egy felhőszakadást itt a Földön cseréljük ki a vizet szilárd vasporra és az eső sebességét növeljük a 100-200-szorosára. Az eredmény egyéretlmű. Egy mindent elsöprő vas zuhatag. Belátható, hogy a naprendszerünk és más naprendszerekben is szinte minden bolygónak aminek van légköre annak van valamiféle csapadéka is, de ez merőben más mint amit itt a Földön tapasztalunk.

A felrobbantott gyárkémény ipari épületekre és magasfeszültségű kábelre dőlt az USA-ban	KimiRoland
Robbantással próbálták meg ledönteni a volt gyárkéményt az USA-ban Ohio államban. A robbantás azonban balul sült el. A hatalmas kémény ugyanis az ellenkező irányba kezdett el dőlni, leszakította a magasfeszültségű vezetéket, majd az újonan épített ipari épületekre zuhant. Személyi sérülés nem történt, az anyagi kárt kb 2-3 millió dollárra azaz 500-700 millió forintra becsülik. Videó: http://www.bbc.co.uk/news/world-us-canada-11731636

Rakétát lőttek ki Los Angelestől 50 kilóméterre	KimiRoland
Rakétát lőttek ki az egyik legnagyobb amerikai város melett. Los Angelestől mindössze 50 kilóméterre a nyílt tengeren történt a rakéta kilövése. Azt, hogy ki lőtte ki viszont kérdés. Az amerikai haditengerészet ugyanis tagadja, hogy ők állnának a kilövés melett. A Pentagon annyit közölt az eset kapcsán, hogy nem tudnak olyan manőverről ami miatt a haditengerészet lőtte volna ki a rakétát az óceánról. Külön vélemények szerint egy titkos fejlesztésű űr-lebegő rakéta volt amit egy tengeralatjáróról lőtt ki az amerikai haditengerészet.

Következő 10 cikk

Előző 10 cikk