Áttörések éve volt 2012 a Mars kutatások történelmében. Azt már korábban is bizonyította az Opportunity és a Spirit, hogy a bolygó bizony valaha tartalmazott folyékony vizet, ám elsősorban a Curiosity landolása eltelt csekély 4 hónapban rengeteg olyan dolog derült ki amiről eddig nem is álmodtunk volna.
1; Időjárás: Korábban úgy vélték, hogy ingadozhat ba légnyomás, de az rendszertelen és nem igazán követi az évszakok válltozását. A földön jól kivehetően változik igaz napi szinten is, de elsősorban évszakosan. Nos a Mars mint kiderült egyáltalán nem más égitest. Megérkezésekor 7,10 HpA körüli nyomásokat mért, majd a nap emelkedésével ez az érték nőtt és nőtt. Jelenleg 9,10HpA a Marson a nyomás ami stabil növekedés, de ingadozik is. Egyes napokon alacsonyabb másokon magasabb nyomást mérnek a Curiosity műszerei.
A hőmérsékletben is van eltérés. A Marsra álltalános felvetés, hogy a hőmérséklet az egész bolygót figyelembe véve -80 és 0 C között ingadozik. Nos a Curiosity lényegében mindkét szélső értéket cáfolta. Közel az egyenlítőhöz a hőmérséklet éjjel átlagosan alakul, de ez is évaszakhoz kötődik. Megérkezésekor helyi időszak szerint késő téli időben a hőmérséklet -75C körül alakult és -79C volt a legalacsonyabb mért hőmérséklet. A sarkokon ennél hidegebb van ott akár -100 C is lehet telente. Jelenleg bahogy lassan a nyár felé közelítünk éjszakánként már ritkán megy -65C alá a hőmérséklet. Már a harmadik napon pozitív hőmérsékletet mértek a Marson, igaz ez a szerény légnyomás miatt sokkal hidegebbet jelent. Sőt a napi csúcshőmérsklet hoszabb időszakokra is pozitívba ment át. A leghoszabb ilyen pozitív napi csúcs periódus 26 Marsi napot tett ki. A legmagasabb mért hőmérséklet pedig +8C volt.
2; Víz : Azt a korábbi küldetésen Opportunity végeérvényesen bizonyította, hogy bizony volt folyékony víz a Mars egy életszakaszában, de mennyiségéről és idejéről nem kaptunk választ. A legújabb elképzelések szerint a Mars sokkal előbb szerzett vizet mint a Föld. Felszínére már a kialakulása után záporoztak az üstökösök és lényegében ebből a forrásból már 4,4 milliárd éve létezhetett folyékony víz. A Földön ezt 4,3 teszik majd 4,2 milliárd éve már bizonyos. A Marson mintegy 200 millió évvel korábban már folyékony víz volt és ez az időszak 4,2 milliárd évig majjd 4,1-4 milliárd év között tartott ki. 4,2 milliárd éve történt kozmikus karambol nélkül, mikor a Mars szinte elpusztult egy bolygóütközés miatt a víz nagyrésze elveszett ma egész más képet adna.
Az jelenleg biztos, hogy a vizes eriódus a vizsgált helyen 200 millió évig biztos létezett, de utána közel 400 millió éven át kisebb nagyobb megszakításokkal volt víz a bolygón. Majd ahogy a Mars kihűlt a víz elszivárgott a kőzetek közé, a másik fele pedig kicsapódott és a bolygó széteső légkörével együtt eltávozott a világűrbe.
3; Atmoszféra: Az atmoszféra csakúgy hektikus életet élt, mint az időjárás. Kialakulásakor a Földhöz hasonló atmoszférával rendelkezhetett bőséges széndioxiddal és akár metánnal is. Majd ahogy a bolygó kihült az atmoszférát nem tudta megtartani a kis tömegű bolygó és pár százmillió év alatt elillant a nagy része.
/Mért hült ki a Mars? A válasz egyszerű. A kihülés természetes folymaat, kivétel ha van indikátor. Az indikátor jelen esetben bolygókat tekintve a nukleáris fúzió. Egy Föld méretű bolygó akkora nyomást gerjeszt az alsóbb kőzetekre, hogy azok felizzanak és fúziót hoznak létre. Ez hatalmas hőt és energiát gerjeszt. A belső bolygók esetén a Vénusz ezt túlzásba vitte és a sok széndioxid miatt felforralta a légkört. A Mars már túl kicsi volt és a fúziót nem tudta fentartani. Ameddig a kialakulási hője fentmaradt addig belső keringése és vulkáni aktivitása fentmaradt, de amint elfogyott a kezdeti hő, lassan jöttek a tünetek. A kontinens vándorlás mert hogy az is volt a marson csak kisebb méretben leállt és utolsó leheletként kialakult a Mount Sharp a naprendszer legmagasabb hegye. A mag is lassan kihűlt, aminek következtében a belső áramlás lelassult majd leállt ami miatt a légkör elveszett.
A Földön ez megtörténhet? Nem. Vagyis igen amennyiben a Nap kihúny. Ha napunk elhasználja fűtőanyagát, és vörös óriás lesz majd kihuny két lehetőség van. Vagy elnyeli a Földet vagy nem. Ha megússzuk akkor lassú kihülés vár a Földre A kinti hő és a Nap intenzív gravitációs hatása nélkül lassan a Föld is elhasználja energiáját és kihül, de ez akár 2 milliárd évet is igénybe venne./
4; Élet: Jelenleg még nincs egyértelműen bebizonyítva, hogy volt-e valaha a Marson élet. Marsról származó Földi meteoritokban már találtak szerves életnyomokat, de arról még jelenleg is vita zajlik, hogy azok földi eredetűek-e vagy Marsiak. Bár egyre inkább úgy tűnik, hogy Marsiak, mivel a génszekvenciájuk hasonló, de egyik másik Földi fajéhoz sem fogható.
Nos a Curiosity detektáló készüléke szerves anyagokat érzékelt, klórt és egyébb szén származékokat. A klór 100% hogy Marsi, de a szén származékokban még nem biztosak. Lehet az szennyeződés is, de akár a Marsi életnyomok első jele is.