A sarkokra legutoljára 1999-ben a Mars Polar Lander próbált meg landolni, ám nem sokkal leszállás előtt minden kapcsolat megszakdt az űrszondával és a több száz millió dolláros szerkezet többé nem került elő.

Az egyenlítő mentén azóta többször is landot már űrszonda, azonban ez geológiai szempontból érdektelen területen történt.

Leszálló hely tervezet a baloldali kép a leszállási hely a jobbolldali két "tornádó" a eszállási hely közelében 1 hónappal ezelött

Most 2008 Május 26.-án a tervek szerint helyi 1:33-kor fog landoni az északi sark közelében ahol jelenleg a Marsi nyár zajlik. Az esemény azért is egyedülálló, mert most először fog egy szonda leszállni. Eddig ugyanis a már jól bevált taktikát alkalmazták  miszerint légzsákok segítségével lassították le a leszáló egységet. Most tehát fékezőrakéták segítségével kisérlik meg a leszállást.

Fantázia rajz a Phoenixről.

Meglepő, de a Phoenix-szonda nem tartalmaz az esetleges életnyomok azonosítására szolgáló műszert, csak egy szerves anyagok kimutatására alkalmas detektort. A Viking-szondák óta nem működtek olyan űreszközök a vörös bolygón, amelyek életet kerestek volna (pontosabban 2003 végén az európai készítésű Beagle-2 leszállóegység életnyomokat keresett volna, de sajnos nem tudta teljesíteni küldetését). A Phoenix sem visz ilyet, ami a korlátozott anyagi forrásokból adódik: nem volt ugyanis elegendő pénz egy biológiai kísérleti egységre, a költségvetésbe csak a szerves anyagok vizsgálata fért be - utóbbi pedig alapvetőbb ismereteket adhat, ezért előnyt élvezett. Emellett a szonda részben korábbi űreszközökre tervezett berendezésekből állt össze, így adott volt a felszerelése.

Összefoglalva, a Phoenix a vörös bolygó északi poláris térségének lakhatósági viszonyait kutatja, és a marsi élet lehetőségével kapcsolatos kérdések közül leginkább arra találhat választ, hogy vajon mekkora esélye lenne egy földi, szélsőséges természeti környezetet elviselni képes baktériumnak az életben maradásra a marsi nyár idején a leszállóhely területén. Az élet utáni közvetlen kutatás a 2009-ben induló amerikai Mars Science Laboratory, illetve később az európai ExoMars leszállóegységek feladata lesz.

A Mars domborzat térképe és a korábbi leszálló egységek

A szonda felszerelése

A Phoenix adatait közvetlenül sugározza a Földre, amelyeket az alábbi berendezésektől kapja.

• RA (Robotic Arm; robotkar): 2,35 m hosszú kar, amely 0,5 m mélyre fúr le és onnan mintát vesz a TEGA és a MECA műszereknek. Miniatűr kamerája (RAC) és hőmérője közvetlen közelről vizsgálják a célpontokat, a mélyedés falát. Szilárd jégen elméletileg nem képes áthatolni, de feltehetőleg jég és por keverékével találkozik a területen.
• RAC (Robotic Arm Camera; robotkar-kamera): sztereó- és panorámafelvételeket készít a leszállóegység környékéről, a mélyedésről, és a kiemelt mintáról. A marstalaj szerkezetét, rétegzettségét, porozitását fogja vizsgálni. 23 mikrométeres részleteket is megörökíthet, és két kis lámpájával megvilágíthatja a célpontot, ha túl sötét van. 
• SSI (Surface Stereocopic Imager; felszíni sztereó képfelvevő): kb. 2 méter magasan elhelyezett érzékelő, amely optikai és infravörös felvételeket készít. Felbontása a MER-ek (a jelenleg dolgozó marsjárók) kameráihoz közeli, sztereóképei alapján domborzatmodell készíthető a szonda környékéről, megkönnyítve a robotkar használatát. Felfelé is tekinthet, ekkor a légkör optikai tulajdonságait vizsgálja, és a szonda testén lerakódó por mennyiségét tanulmányozza.
• MARDI (Mars Descent Imager; leszálló képfelvevő): fél kg súlyú kamera 66 fokos látómezővel, az ereszkedés során örökíti meg a felszínt. Információit a számítógép azonnal feldolgozza, így képes a veszélyes területek észrevételére. Képei a biztonságos leszállásban és később annak a megállapításában fontosak, hogy a mérési eredmények mennyire tekinthetők általánosnak a területen. Az utolsó felvételek a mintavételek környékét igen nagy felbontással mutatják majd.
• MECA (Microscopy, Electrochemistry, and Conductivity Analyzer; mikroszkóp, elektrokémiai- és vezetés-elemző): nedves kémiai laboratórium, optikai- és atomerő-mikroszkóp, valamint elektromos- és hővezető-képességet vizsgáló berendezések kombinációja. 10 minta részletes elemzésére képes. A robotkarral kiemelt marstalajt vízben feloldja, meghatározza a pH-t, az oldatba jutott magnézium, nátrium, klór, bróm, oxigén, szulfátok és szén-dioxid mennyiségét és a minta víztartalmát. Emellett karbonátokat és oxidokat azonosíthat. A 2 mm-es látómezejű, 4 mikrométeres felbontású "klasszikus" mikroszkóp a szemcsék eredetéknek (szél, víz stb.) megállapításában segíthet, az atomerő mikroszkóp pedig 10 nanométeres részleteket is megmutathat.
• TEGA (Thermal and Evolved Gas Analyzer, termoanalitikai és gázelemző): nyolc egyszer használatos hevítőkemence, amelyben ún. kalorimetriai módszerrel vizsgálják a minta összetételét, a szilárd/folyadék/gáz halmazállapotok közötti átalakulást. 1000 °C-on a keletkezett gázokat a tömegspektrométerbe vezeti, amely atomokat, izotópokat akár 10 ppb koncentrációban is kimutat. Fő feladata a vízjég jelenlétének bizonyítása és az izotópösszetétel vizsgálata.
• MET (MEteorological Station, meteorológiai mérőállomás): a meteorológiai viszonyokat vizsgáló műszercsomag, amely lézersugárral a légkörben lévő por- és vízjégszemcsék eloszlását tanulmányozza. Feladata, hogy megállapítsa a sarki területek szerepét a globális H₂O körforgásban.

A 386 milió dolláros kötségvetésű felszerelés feladata tehát a megfigyelés és a komeksz adatok kielemzése lesz. Éetet ugyan nem fog kutatni, ám annak a körülményeit igen. A Földön 4000m mélységben 400C-os vízben is találtak élő szervezet ami teljesen meghökkentette a tudósokat., hiszen eddig úgy gondolták iyen helyen nem lehet élet.

Az üzemelési periódikusa szerint a 2db egyenként 4 méter átmérőjű napelem fogja szolgáltatni az energiát a fúrásokhoz és megfigyelésekhez. Az eszköz naponta 4 órát fog ásni és a többi időt az adatok kielemzésével tölti majd. Ez a periódus 3 hónapig fog tartani. Ezután a nappalok egyre rövidebbek lesznek. Az eszköz ezután még 2 hónapig fog időjárás megfigyeést végezni mielött befejezné pályafutását. A tudósok remélik, hogy a tél későn fog beállni, ám elég korán ahoz, hogy a lehulló széndioxid vegyületből is mintát tudjon venni. Ezután a Phoenixet széndioxid keverék szerű  "hó" fedi majd be és a mínusz 100C-os hőmérsékletben az egység végeg tönkremegy.

A landolás tehát Május 26.-án helyi idő szerint 1:33-kor történik. A NASA-nál ezután az adatokat egyszerre elemzni kezdik és az első anyagokat várhatóan Június elején nyilvánosságra hozzák.

Videó linkje:

videa.hu/videok/tudomany-technika/a-phoenix-szonda-a-marson-elet-mars-marsszonda-jhIXfHj27LyQLn8i