Következő 10 cikk

Előző 10 cikk

Elkezdődött a globális körforgás összeomlása?	KimiRoland
Klímakutatók most nagyjából semmiben nem értenek egyet. Az idei évben rekordvékonyra apadt a sarki jég. Pedig a kutatók szerint ezt semmi nem indokolja. Sokan katasztrófától félnek. A mérések szerint ugyanis főleg az utóbbi években drasztikusan válltozott a globális tengeráramlási rendszer. A Golf áramlat lassul és melegebb vizet szállít ami azt okozhatja, hogy szétterül az északi sark felé. Ez növekedett olvadást okoz. Ha ez megtörténik annak rövid távon és hosszú távon is káros hatása lesz a jövőre nézve. Rövid távon 10-20 évre vetítve szélsőségek fokozódnak. A nyáron minden eddiginél melegebb lesz, télen viszont egyre hidegebb lehet a felboruló áramlási rendszer miatt. Ez eleinte hőmérsékletnövekedést, majd csökkenést fog eredményezni. Ugyanis, ha teljesen felborul az óceáni áramlás, akkor az eltérül vagy le is állhat. Ez jégkorszakot indukálhat. Ami pedig nem pár évig, hanem 2-3 ezer évig vagy tovább fog tartani. Kutatók attól tartanak, hogy már most visszafordíthatatlan a dolog és már csak sodródhatunk az árral.

A következő 3 évben 70%-os eséllyel kitörhet a 300 éve szunnyadó Fuji tűzhányó!	KimiRoland
Ki ne ismerné a Fuji-t? A Mount Everest után talán a leghíresebb hegycsúcs. A 4000 méter magas vulkanikus hegy a Japánok szent hegye. Szinte mindenki ismeri és talán a legszebb hegy a világon. A tájból sziklaként magasodik ki a rétegvulkán a tetején Jégsapkával. A Fuji utoljára bő 300 évvel ezelőtt 1707-ben tört ki egy földmozgás után 4 évvel. A tudósok most elvégzett friss adatai szerint a Fuji a 2012-es földrengések után újra éledezni kezdett. A legroszabb, hogy a vulkán alatt egy új hasadék nyílt és a számítások szerint a magmakamra nyomása rohamosan nő. A mérések kezdete óta most nő a leghoszabb ideje sokkal nagyobb tempóban mint eddig bármikor. A vulkán peiódikusan 2 havonta kitágul és összehúzódik a nyomás válltozás miatt. Néha ez kinyúlik 3-4 hónapra is, de most február óta azaz közel 7 hónapja nő a nyomás egyre nagyobb mértékben. Az 1707-es kitörés idején a szent vulkán közepesen lakott terület volt. A kitörésben a becslések szerint 30 ezren az ezt kövvető járványokban és éhinségekben valamint a hajléktalanná vált embereknél további 20 ezer volt a halálos álldozatok száma. Most egy az 1707-es kiöréshez hasonló kitörés legalább 350.000 ember életét veszélyeztetné közvetlenül és a vulkáni hamu könnyen elérné a 100 km-re lévő Tokiót. A legnagyobb gond kutatók szerint, hogy a vulkán 100-150 éves periódussal produkált a multban nagyobb kitörést. A legutolsó kitöés azonban 305 éve történt, azaz 1 ciklus kimaradt, így a kamrában már most nagyobb a nyomás mint az 1707-es feltételezett, azaz nagyobb kitörés is lehetséges. A japán hatóságok már átírták a kiürítési rendelkezéseket. Állítólag a vulkán közvetlen közelében élő 200 ezer embert 4-5 óra alatt a környéken élőket 5-7 óra alatt tudják evakuálni ismerve a Japán mentalitást és tiszteletet ezt meg is tudják valósítani. Pl a Vezúv kitörésekor a hatóságok a pániktól félnek leginkább, Japánban nincs ez meg. ott ha kiürítés van akkor mindenki a számára kijelölt menetet követi, így sokkal hatékonyabbak ezen a téren. A Japán hatóságok első körben tehát 200 második körben 300 ezer embert evakuálnának. A kitörés elött legkésőbb 10 órával látható jelek lennének, így az evakuáció sikeres lehet, persze előfordulhat váratlan kitörés is, de erre is felkészültek a Japánok.

Hajózható az Északnyugati átjáró, Soha nem volt ilyen kicsi az Északi sarki jég	KimiRoland
Lassan két hete teljes mértékben hajózható az Északnyugati átjáró. Ez az 1990-es évek előtt szinte soha nem történt meg, Maximum 20 évente 1-szer. Azóta viszont minden évben hajózható az átjáró. 2007-ben 3 héten át történt ez meg idén 2 hétnél tartunk, és valószínű, hogy  következő hónapban is hajózható marad, sőt 6 hét múlva is akár. A sarki jég sem volt soha sem ilyen kicsi kiterjedésű. A piros vonal jelzi az idei évet. Ebből is látszik, hogy az olvadás még nem ért véget és már most rekord vékony a jégtakaró. Várhatóan még tovább csökken a követlező hónapban. A másik gond a vastagság. A 2000-es években átlagosan 6-15 méter közötti volt a jégtakaró vastagsága 2010-ben 2-9 2011-ben 2-7 méter volt az átlag, idén pedig 1-5 méter közötti érték várható. Az északi sarki jég teljes elolvadása 20 cm-el emeli meg a vízszintet ebből már 10 cm valós emelkedés. Grönland is olvadni kezdett. Ott átlagosan 20-50 méteres a jégtakaró Ez az elmúlt 20 éveben 1-2 méterrel csökkent átlagosan az utolsó években Ez gyorsul. Grönland teljes felolvadása esetén 1,5 méterrel emelkedik majd a tengerszint.

Elhunyt Neil Armstrong űrhajóslegenda	KimiRoland
Ki ne ismerné a következő idézetet: Miszerint: "Kis lépés egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek.” Neil Armstrong már egy ideje szívproblémákkal küzdött és ezért műtétet hajtottak végre rajta. Sajnos az operáció során komplikációk léptek fel és már nem tudták megmenteni az életét. 82 éves volt. Neil Armstrong és társa Adwin "Buzz" Aldrin 1969 júliusában szálltak le a Holdon. Armstrong szállóigévé lett mondatával lépett a Hold felszínére. Ezt a tettet 600 millióan nézték végig az egész világon. Leálltak a gyárak az autók mindenki a Tv és rádió adásokat nézte illetve halgatta. Az USA ezzel a lépéssel megnyerte az űrversenyt, mely a Szovjetek sikerével kezdődött 1957-ben Neil Armstrong soha nem szűnt meg annak lenni aki korábban is volt. Mindvégig szerény volt és soha nem titulálta magát hősnek, noha többen is így tekintettek rá. Nem szerette a nyilvános felvételeket és fellépéseket sem, ha mégis vállalta akkor is végig szerény maradt. A NASA központjában teljesen leállt a munka a halálhír beérkezte után. A családja köszöni a sok jókívánságot és együttérzést amit az emberek tízezreitől kapnak. Sokan kérdezik, hogy segíthetnének. Csak egy válaszuk van erre. Nézzenek fel a Holdra és gondoljanak 1969-re az első Holdraszállásra és Armstrongra. Neil Armstrong 82 évet élt. Nyugodjék békében! "Kis lépés egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek.”

Leszállt a 900 kg-os Curiosity a Marson!	Origo.hu
Tovább…

Landol a Curiosity bizonytalan a megerősítés	KimiRoland
Az adatok magyar idő szerint vannak óra perc másodperc sorrendben. 07.14.00: a légköri belépőegység tíz pirotechnikai töltet felrobbantásával leválik a bolygóközi szállítóegységről, és bekapcsolja a fokozatosan sűrűsödő gázburok fizikai tulajdonságait mérő berendezéseit 07.15.00: fúvókáinak segítségével leállítja lassú, tengely körüli forgását, és úgy módosítja saját helyzetét, hogy hővédőpajzsával a felszín felé nézzen 07.16.00: a légköri belépőegység hátsó védőburkolatában mozgásképessé válik két darab, eddig rögzített helyzetű, 75 kilogrammos nehezék, aminek következtében a szerkezet tömegközéppontja eltolódik a hossztengelyről, s így fúvókáival könnyebben módosíthatja haladási irányát a következő percek során 07.24.04 Belépés a légkörbe: belépés a légkörbe, kb. 5900 méter/másodperces sebességgel haladva, mintegy 130 kilométeres felszín feletti magasságban, ezután fokozatosan lassuló zuhanás következik 07.25.19: a hővédő pajzs maximális hőmérsékletűre hevül, ami az előzetes számítások szerint akár 1600-2100 °C között is lehet 07.25.29: a fékeződés eléri 10-15 g közé eső csúcsértékét 07.28.09: hat darab kisebb, 25 kilogramm tömegű nehezék kiengedésének hatására a tömegközéppont visszakerül a szerkezet hossztengelyére 07.28.18 Ejtőernyő nyitása: a 405 méter/másodperces sebességgel száguldó űrszonda kb. 11 kilométeres felszín feletti magasságban kinyitja közel 16 méter átmérőjű fékezőernyőjét, így folytatódik tovább a lassulása 07.28.42: a szerkezet sebessége 125 méter/másodpercre csökken, és 8 kilométerrel a felszín felett lekapcsolódik az aljáról a 4,5 méter átmérőjű hővédőpajzs 07.28.47: működni kezd a leszállóhely azonosítását segítő ereszkedési kamera, valamint a kulcsfontosságú magasság-adatokat gyűjtő radarberendezés is 07.30.07: 1600 méteres magasságban a szerkezet már csak 80 méter/másodperces sebességgel közeledik a felszín felé, s az ereszkedőegység kiválik a hátsó védőburkolatból 07.30.08 Fékezőrakéták bekapcsolása: az ereszkedőegységen bekapcsol nyolc fékezőrakéta, és önmagát irányítva elkezdi a leszállóhely végső megközelítését 07.30.39: a szerkezet már nem végez a felszínhez képest vízszintes irányú elmozdulást, csak lefelé ereszkedik 0,75 méter/másodperces állandó sebességgel 07.30.41: négy fékezőrakéta kikapcsol az ereszkedőegységen 07.30.44 Égi daru indul: kb. 20 méteres felszín feletti magasságban működni kezd az ereszkedőegység "égi daru" berendezése, s egy 7,5 méter hosszúságú kábelrendszerrel leengedi maga alá a rovert, amelyet egy adatátviteli vezeték is összekapcsol még az ereszkedőegységgel 07.30.48: a jármű speciális kialakítású, billenő-forgóvázas futóműve és kerekei végső helyzetbe állnak 07.31.00 A Curiosity a talajon: a Curiosity 0,75 méter/másodperces állandó sebességgel ereszkedve eléri a felszínt 07.31.02: az "égi daru" kábelrendszere és az adatátviteli vezeték leválik a roverről, majd az ereszkedőegység elrepül 7.31.06 Égi daru lezuhanása: a járműtől több száz méterre távolodva az ereszkedőegység lezuhan a felszínre Mindezek után a Curiosity ellenőrzi saját műszaki állapotát, majd eltávolítja veszélyérzékelő kameráinak porvédőburkolatát, és felvételeket készít. A Gale-kráterben (d. sz. 4,6°; k. h. 137,4°) ekkor marsi helyi idő szerint kb. délután 15.00 óra lesz. Leadja az adatait, de kérdés mi lesz azzal. Az Európai Mars szonda biztos fogja az adatokat a Nasa műhold képeket készít, de ezek csk 2-3 órával később futnak majd be. A legjobb esély a Mars Odussey űrszonda lenne, de ennek elérése egyelőre bizonytalan, miután 2 hete az egyik girószkópja tönkrement és nem biztos, hogy el tudja majd végezni azokat a finom műveleteket amik kellenek az azonnali adattovábbításhoz. Legkorábban 7:35-kor tudjuk mi van legroszabb esetben 9:00-9:30 környékén. Ha ekkor sincs válasz akkor már gond van,

Holnap reggel landol a Curiosity azaz a Kíváncsiság rover a Marson	KimiRoland
Holnap reggel közép Európai idő szerint 7:17 perckor landol a felszínen. Az irányítók nagyjából 14 perc késéssel értesülnek a küldetés sikeréről. Ezután a szonda várakozik, majd a rendszereit teszteli. Az első métereket a hét végén teheti meg a műszer. Feladata elsősorban korábbi vagy jelenlegi mikroorganizmusok keresése a Mars feltérképezése a további tudományos programokhoz.

6 nap és felizzik a 2,5 milliárd $ értékű Curiosity űrszonda és landol a Marson	KimiRoland
Már látótávolságban van a Curiosity azaz a Kíváncsiság űrszonda. Az űrszonda Augusztus 6.-án érkezik meg a Marshoz, majd pozícionálja magát és 21.000 km/h-s sebességgel belép a Mars ritka légkörébe. A Mars légkörébe való belépéskor az ekkor még 1150 kilógrammos azaz több min 1 tonnás űreszköz felizzik és 1600C-ra nő a hővédő pajzs hőmérséklete. Ekkor a hővédő pajzs leválik és az ekorra 1150 kilógrammos szerkezet 1600 kilóméter/órás sebeséggel zuhan majd tovább. Ekkor lép működésbe a 40 kilógrammos főernyő, mely 360 km/h-ra lassítja az űrszondát. A főernyő ennél jobban nem tudja majd lefékezni, ezért az leválik és működésbe lép a leszálló egység. A Curiosity egy kábellel leereszkedik, miközben a landoló egység begyújtja a rakétákat. A rakétákkal 0-ra lassul a sebesség és a robot úgy vezérel majd, hogy ez akkor következzen be, mikor a 900 kilógrammos űrszonda landol a felszínen egy 6 méteres kötél segítségével. Mikor megtörtént a landolás a kábel kioldódik és a landoló egység tovább repül és több méteres távolságban a földbe csapódik. A Curiosity ezután azonnal működésbe lép. Jelenti a helyzetét, melyet a Mars Odüssey műhold észlel és továbbít a Föld felé. A landolás Augusztus 6.-án Magyar idő szerint 7:24-kor landol, ám a sikerről vagy kudarcról csak 14 percel később értesülnek majd az irányítók. Ez azért van, mert a Landolás ideje alatt nem lehet követni az eszköz rádióforgalmát. Mikor az űrsiklók vagy egyébb űrhajók visszatérnek ott is van egy pár perces ablak amikor a légkör hatásai miatt nem jutnak át a rádiójelek. Ez 7 percet vesz igénybe. Utána azonnal jelenti a helyzetét, de a Mars nem épp a szomszédban van, ezért 7 perc kell hozzá, hogy a rádiójelek befussanak. Ez Augusztus 6.-án 7:38 perckor esedékes. Van egy 2 perces minimum ablak 7:40-ig. Ha ekorra se jelentkezne az már nagyon rossz jel lenne. A projekt csaknem 1000 milliárd Forintba került és hatalmas tudományos jelentősége lenne a szerepének mely minimum 2 évig de maximum 14 évig tartana. Ekorra merül ki a plutónium amit magával vitt. A landolás miatt azért is aggódnak, mert bár az utolsó 15 küldetésből mindegyik sikerrel járt, de azok egy kiforott teknikával történtek. Sőt az eddigi legnagyobb eszköz mindössze 90 kilógrammos volt ez pedig 900 azaz 10-szer olyan nehéz. A landolás után amint van friss információ az itt megtalálható lesz.

Sokkal nagyobb volt a Június 10.-ei kisbolygó	KimiRoland
A korábban 500 méteresre becsült 2012 LZ1 nevű kisbolygó valójában 1000 méteres volt. A méretét korábban a visszavert fény intenzitásából határozták meg, de sokkal kevesebb fényt vert vissza a vártnál. Mindössze 3-4%-ot. Ezért rendkívül sötét égitestnek számít. Az újabb eredményeket radaros mérésekkel kapták és a korábban becsült méret 2-szeresét kapták. azaz 1 km-t. Egy ilyen becsapódás már globális katasztrófát okozna és legalább 1-2 milliárd ember halálát is okozhatná az utóhatásai. A jó hír, hogy ez az égitest elnyúlt pályán kering így 180 év múlva látjuk viszont, de 750 évig várhatóan nem jelent majd veszélyt.

Fél kilóméteres aszteorida suhant el melettünk.	KimiRoland
Hétfőn észlelték a 2012 LZ1 nevű objektumot amit rögtön veszélyes Földközeli égitestnek minősítettek. Az objektum mérete már tiszteletet parancsol. Hosszát 300-700 méterre teszik. És 14 Föld-Hold távolságra haladt el melettünk. Ez közelinek számít, de volt már ennél közelibb áthaladás is. Azonban ez az egyik legnagyobb égitest amit mostanában fedeztek fel. Ha becsapódna abból nem lenne köszönet. Egy ekkora égitest már regionális pusztítást okozna és hatásai globálisak lennének. Becslések szerint egy-egy aszteorida átlagosan a saját méretének 10-szeres nagyságú krátert hoz létre. Pl a dinoszaurusz írtó meteor 14 kilóméter átmérőjű volt és 180 kilóméteres krátert hozott létre. Egy a most elhaladt 500 méteres objektum 5-7 kilóméteres krátert hozna létre 50-70 kilóméteres körzetben mindent felperzselne 100 kilóméteren belül lényegében minden életet elpusztítana. 100-200 kilóméter közt Az érintettek többsége meghalna, de még 400-500 kilóméter távolságban is lenne halálos áldozata a hirtelen jövő akorra 140-190km-re csillapodó szélnek. A hatásai azonban nem állnanának meg itt. A légkörbe kerülő több milliárd tonna por fekete felhőként az egész bolygót ellepné. A napot ugyan nem takarná el teljesen, de jelentősen minteggy 30%-al csökenne a légkörbe érkező napsugarak mennyisége. A hőmérséklet átlagosan 3-4C-al esne vissza a következő évben. Azaz Magyarország éves átlaga 11-12C tehát a rá következő évben 7-8C lenne. Ez azt jelentené, hogy még juniusban júliusban is lehetnének hajnali fagyok és nyáron sem menne 25C-nál magasabbra a hőmérséklet. Ez a következő évben már enyhülne ahogy leül a por, de a hatása miatt rengetegen hallnának éhen. Becslések szerint egy ilyen becsapódás sok életet követelne. Persze attól is függ hova csapódik. Ha hazánkra esne, akkor nekünk K.O. lenne. Szinte mindenki meghalna 7-8 millió álldozatról van szó. Globálisan pedig 1 év alatt 200 millió is lehet az álldozatok száma elsősorban a 3. világ országaiban. Ha nagyvárosra zuhan vagy csak a közelébe akkor még többen. Ha lakatlan területre zuhanna pl a sivatagba akkor is 100-150 millió álldozatról beszélhetünk. Ha a tengerbe akkor meg a szökőár miatt a tengerpartokon milliók hallnának meg. Ebben az esetben is globálisan talán még több 200-250 millió álldozatról beszélünk. Sokáig azt hitték az a legjobb, ha tengerbe óceánba csapódik. Mára rájöttek, hogy ez nem is annyira jó. Bár por iűígy sokkal kevesebb keletkezik, de a hirtelen elpárolgó tengervíz a sztratoszféráig emelkedik és felerősíti a nap sugarait, így a következő éveben lehülés helyett drasztikus hőhullám indulna meg. átlagosan 2-4C-al lenne melegebb. Majd ahogy leül a pára 2-3 év múlva egyre hidegebb lenne 2-3Cal a globális átlagnál. Azaz ebben az esetben kb 10 évet is igénybe venne mire globálisan stabilizálódna a hőmérséklet míg egy szárazföldi becsapódás esetén erre elég lenne 5-6 év.

Következő 10 cikk

Előző 10 cikk