|
A Becky viharciklon már 2-es fokozatúvá erősödött |
KimiRoland |
|
|
2-es fokozatúvá erősödött a reggeli órákban a Becky viharciklon mely Anglia felett épült ki. A ciklon szélén Franciaországban már 125 km/h volt a legnagyobb széllökés amit mértek Írországban pedig 132 km/h. A ciklon teljesen váratlanul épült ki, ráadásul egy nagyobb ciklon létrejöttét is várják a meterológusok. Ha a kettő összeolvad akkor az elmúlt évek legnagyobb ciklona alakulhat ki Európa felett.
A Ciklon határsávlya már Franciaország keleti határánál jár és hihetetlen gyorsan közeledik. Minket a déli ága fog elérni ami miatt az elkövetkező napokban szeles időnként viharos erelyű széllel átlagos, de csapadékos idő köszönt ránk.
http://www.sat24.com/Region.aspx?country=eu&sat=ir&type=loop
|
Már nem tartják szerencsének, ha egy aszteorida a tengerbe zuhan. |
KimiRoland |
|
|
Sok katasztrófafilm szól arról, hogy ha be is csapódik csak a tengerekbe óceánokba mert az nem okoz jelentős kárt csak szökőárakat. Ezzel majdnem mindenki egyetértett eddig. Új kutatások szerint ugyanis a hirtelen elpárolgó felszabaduló és a felső légrétekig feltörő tengervíz végzetes károkat okoz.
A párolgás és hirtelen kicsapódás miatt ugyanis veszélyes klór és nátrium dioxid szabadul fel ami körübelül ugyanolyan mértékben roncsolja az ózonpajzsot mint a freon amit már kivontak pont emiatt. A kiszabaduló víz súlya kb 1 billió köbméter lenne és ez javarészt azonnal feljutna a felső légrétegbe ami a felette lévő ózont szinte teljessen eltörölné. A széljárások miatt szétterjedne a légkörben és akár az egész északi félgömbön ózonlyukat okozna. Azért az északin elsősorban, mert az uralkodó szelek javarészt észak fele fújnak. Valamint míg a freon lassan bontja az ózont így annak nyugalom kell ami inkább csak az Antarktisz felett van addig a tengervízből kiszabaduló gázok azonnal roncsolják.
Számítások szerint egy csupán 500-1000 méteres aszteorida esetén is már akkora kár keletkezne az ózonpajzsban, hogy az északi félgömb jelentős részén 50-70%-al csökkenne az ózon szintje. Ez miatt a jelenlegi nyári 6-7-es UVB sugárzási szintet kb 10-11-es értékre emelné. Ezt mi emberek még nagyjából elviselnénk, igaz sokkal több lenne az ezzel kapcsolatos betegség pl bőrrák, de a napkrémek fejlesztésével megoldható lenne. Az élővilág viszont nem viselné el. Nem teremne semmi és a tengeri élővilág plankton állománya is károsodna ami miatt a tengeri élővilág is megcsappanna. Nem teljes kihalásról van szó, de nagy mértékű élőlény pusztulásról.
Ha a szárazföldbe csapódik arról pontos felvetés még nincs ezt most csinálják, de az eddigi adatok alapján az következik, hogy közel hasonló, de természetileg valamivel kisebb kárt okozna ha a szárazföldbe csapódik.
(Megjegyzés: Az ózonlyuk valójában nem lyuk. Akkor beszélünk ózonlyukról, ha az ózon koncentrációja vészesen lecsökken. Ha ez bekövetkezik UVA UVB sugárzások többszöröse éri el a felszínt.) |
Egy aszteorida haladt el a Föld melett |
KimiRoland |
|
|
Az aszteoridát a NASA szakemberei Október 9.-én fedezték fel. Az aszteorida 43 ezer kilóméterre megközelítette a Földet majd továbbált. Az aszteorida kis méretű 5-10 méteres volt és Szingapúr térségében volt a legközelebb. Kis mérete miatt csak 2 amatőr észlelést jeleztek fel és a térségben senki nem vette észre.
Ilyen kis aszteoridák évente húznak el bolygónk melett és átlagosan 1-2 évente be is lép egy-egy ekkora példány. Ezezk azonban egyszerre elégnek és sokan csak hullócsillagnak vélik őket. |
Végre kész az ISS. |
KimiRoland |
|
|
Teljesen elkészült az ISS azaz a Nemzetközi Űrállomás. Építését 1998-ban kezdte meg az USA majd szép lassan újabb modulok kerültek fel rá. Azóta az állomás 50-szer nagyobb lett, de egyes rendszerei már elavultak a többihez képest. Az állomás további bővítését már nem tervezik és nem is éri meg. Az állomás 100 milliárd dollár körüli összegből épült fel teljesen kb 23000 milliárd Forint. Ebből Magyarország több mint 10 évig gazdálkodna.
Amerika az ISS helyett egyelőre nem tervez új állomást, de elismerik, ha majd le kell váltani az állomást készen kell álni egy új építésére. Eddig a rajta folyó munkálatok 70%-ban fejlesztéseket 20%ban kísérletek 10%-ban megfigyelések adták. Ez mostantól megváltozik 60% kísérlet 35% megfigyelés 5% karbantartás-ra. Ezzel sok eddig el nem végzett kísérletet lehet majd tenni. A NASA az az Európai Űrügynökséggel (ESA) a Kanadai űrügynökséggel (CSA) az Orosz Űrügynökséggel (Roszkozmosz) és a Japán megfigyelési szolgálattal együtt tervezi az állomsá üzemeltetetését.
AZ ESA azonban szeretne egy modern állomást zálogos időn belül, amely nagyteljesítményű Mars űrhajók indítására és fogadására lenne képes. Ezt legkésőbb 2018-ig meg akarják építeni minteggy 30 milliárd Euróból. A Kínai űrügynökség is tervez saját állomást ennek első darabjai 2014-ben startolhatnak, míg 2018-ban már emberes Holdutazást tervez Kína. |
Megvan az első lakhatósági zónában lévő exo Föld. |
KimiRoland |
|
|
Megtalálták az első lakhatósági zónában lévő Föld típusú bolygót. A Gleise 581g Mérete szerint 2,5-szer tömege szerint 3-szor nagyobb a Földnél, de olyan zónában van ami az élet szempontjából alkalmas annak eltartására. Ehez persze kell a megfelelő légkör is, de a megfigyelések azt mutatják, hogy a bolygónak van légköre, sőt lehet, hogy éppen ideális az élet szempontjából.
A Naprendszerünkben és a Gleise 581-es rendszer hozzávetőleges képe:
Az arányokból kitűnik, hogy a Gleise 581 napja sokkal kisebb a mi napunknál. Átmérője majd 30-szor kisebb és sugárzása csupán a mi napunk 1%-a. Azonban nagyon idős. A mérések szerint a csillag 5 milliárd éves és a jelenlegi tempóban még legalább 10 milliárd évet fog világítani. A mi napunk kb 6 millliárd évvel előbb használja majd el anyagát.
Mivel a Gleise 581 napja jóval kisebb a mi Napunknál, ezért a lakhatósági zónája is teljesen máshova esik. Míg a Napunk lakhatósági zónája a Vénusz mögül indul és a Mars után végződik, addig a Gleise 581 rendszer eme zónája a mi Naprendszerünkre ráültetve a Merkúr-Vénusz közti űrt adja. A Gleis 581g olyan közel kering napjának középpontjához, mint nálunk a Merkur-Vénusz közötti táv. Ennek ellenére, mivel jóval kisebb napról és sugárzásról van szó a hőmérséklet a miénkhez hasonló lehetnek. Kis távolsága miatt azonban más viszonyok uralkodnak rajta. Tengelyfrogása 3,5 nap Körpályáját 3,5 nap alatt teszi meg. Ez azt jelenti, hogy a bolygó mindig ugyanazon arcát mutatja a napnak. Ez azonban nem zárja ki az élet lehetőségét.
Feltehetően már nem kell sokat várni az első Föld méretű lakhatósági zónában lévő bolygóhoz. Nemrég találtak egy a Földnél 1,5-szer nagyobb 4-szer nagyobb tömegű bolygót, de ez a mi napunkhoz hasonló rendszerben keringett, de a Merkúrnál is közelebb volt Napjához. |
Már nem nő tovább az Ózonlyuk a déli sark felett |
KimiRoland |
|
|
Ózonlyuknak nevezzük azt, amikor a légkör felső rétegében az O3 molekulák azaz az Ózon száma területre vonatkoztatva 220 egység alá csökken. A déli sark felett nyaranta 30-70 egység között van ez az érték. Az ózonlyukakat egy mesterséges CFC nevű gáz roncsolja, mely álltalános hajtógáz volt 1930-1975 között. 1974-ben azonban felfedezték, hogy roncsolja az ózonpajzsot, így 1975-ös Montreáli egyezmény alapján betiltották. Ma már a világ összes országában tiltólistán van a gáz.
A CFC először a palackokból a légkörbe jutott, majd vándorolni kezd. Ezt teszi addig míg nyugalmi helyzetet nem kap. Ez a Földön két helyen lehetséges. Az északi és déli sarkon. Itt telente megáll a légmozgás, így a CFC gázok feljutnak a légkör felső rétegéig ahol felbontják az ózonpajzsot. tavasszal azonban megélénkül a légmozgás és a CFC gázok újra vándorolni kezdenek a légkörben a következő télig. Mivel a légmozgások nagy része déli irányú a Föld forgása miatt elsősorban, ezért a gázok nagy része dél felé vándorol, így szerencsére lakatlan terület felett oszlik el.
Az ózononpajzs elvékonyodása miatt ezen a területen ugyanis nem működik rendesen az UVA UVB sugárszűrés, így volt már olyan, hogy tartósan 10-es szint felett volt az UVB sugárzás egyes területeken, pedig a fekvés miatt ez max 5-6 érték lehetne.
(A CFC gáz nagyon rossz bomlási értékeket képvisel bomlásának elinulásához 30 év kell teljes bomlásához pedig majd 100 év. Ha Ózon molekulákkal érintkezik bomlása erőteljesebb, de nem csökkenti jelentősen várható bomlását.)
A déli sark felett lévő Ózonlyuk területe hatalmas, az egész Antarktiszi kontinenst befedi. Az északi félgömbön is van lyuk, de ez negyedakkora mint társa. A déli félgömbön a területi kiterjedése 2007-ig látványosan nőtt, majd 2007-2009 közt gyengén emelkedett. idén lehet az első év amikor nem haladja meg az előző évi szintet. Az északi félgömb Ózonlyuka még növekedési fázisban van ez várhatóan 2015 körül éri el legnagyobb kiterjedését majd csökkenni kezd.
Óvatos becslések szerint a
déli sark felett az Ózonlyuk 2075-re regenerálódhat 95%-ban de teljesen csak 2125-re. az
északi sark felett az Ózonlyuk 2050-re regenerálódhat 95%-ban de teljesen csak 2080-ra.
|
Nem egy meteorit pusztíthatta ki a dinoszauruszokat. |
KimiRoland |
|
|
A Chicxulub kráter nem ismeretlen azok elött akik egy kicsit is érdeklődnek a dinoszauruszok iránt.
1980-at írunk. Luis Walter Alvarez felveti, hogy a dinoszauruszok talán nem véletlenül pusztultak ki és nem is hirtelen megerősödő vulkanikus és szeizmikus aktivitás miatt, hanem egy nagy meteor miatt. A kijelentése inkább csak felzúdulást keltett, de páran lehetségesnek tartották.
Nem is sejthette, hogy már 1979-ben A Glen Penfield mexikói olajtársaság érdekes dolgot talált a Mexikói öbölben Chicxulub közelében. Egy látszóla szimmetrikus ásványi lerakódást. Részletes vizsgálat után 1981-ben jelentették be, hogy egy hatalmas 180 km! átmérőjű meteor krátert találtak. Keletkezésének idejét pedig 60-70 millió évvel ezelöttre tették. Ez pedig egybe esett kisebb átfedéssel a dinók feltételezett kihalásának idejével. Az aszteorida a legújabb becslések szerint 14 kilóméteres lehetett és nem 10 km-es.
Pontosabb vizsgálatok után végül is 64 millió éves a becsapódásnyom, vagyis pontosan egybe esik a kihalási időszak kezdetével. 2002-ben azonban Ukrajnában is találtak egy krátert Ez egy kb 60 km átmérőjű becsapódásnyom amit egy 5-6 km átmérőjű meteor okozhatott. a Rétegződés alapján alig 1000 évvel fiatalabb a Chicxulub kráternél. Ez pedig a sorozat becsapódás elméletnek kedvez.
A Mars és Jupiter közt több száz kisbolygó kering. Egyesek strandlabda méretűek, míg mások 50-100 kilóméteresek is. A legnagyobb 187 km átmérőjű. időnként ezek elvileg megzavarodhatnak, például egy nagy kóbor üstökös miatt. Ilyenkor ha egy letér a pályájáról és az ütközik egy másikkal láncreakciót okozhat. A sorozatos ütközések miatt egyes darabok összeállnak, míg mások szétesnek és kilökődnek a világűrbe. ha ez pont a Föld felé történik vagy azzal közeli irányban akkor van a gond.
Mostani feltételezések szerint 65 millió éve egy 30 és egy 160 kilóméter átmérőjű meteor ütközhetett egymással. Ezekből több nagyobb 5-10-15 kilóméteres darabok leválltak és a belső naprendszer felé vették az irányt. Ott lassú közelítés után elhaladtak a nap melett és előbb a nagyobbak, majd akár több száz éves különbséggel a kisebbek is becsapódtak. Ez a sorozatos becsapódás annyi hamut lökött a légkörbe ami méginkább az elmélet helyességét bizonyítja.
Pont az ilyenek miatt a NASA nemrég elindította az ilyen kóbor üstökös kutató programját, ami a fokozottan tévelygő pályán közlekedő égitesteket próbálja kiszűrni. |
| |
AJÁNLOM AZ OLDALT
