4,6-3,8 milliárd évvel ezelött érte a Földet a valaha is fennálló legsűrübb becsapódási hullám.

Ekkor még legalább 12 bolygó méretű égitest keringett az űrben. Ezek többségét a külső bolygók szétzúzták. Azonban rengeteg nagy méretű új nevén plutó tipusú törpebolygó keringett naprendszerünkben. Érdekes, hogy miután a Plútó elvesztette bolygó rangját a legnagyobb égitestnek hitték a rendes bolygók után, azonban kiderült az Eris sokkal nagyobb mint hitték. Majd 13% nagyobb a Plútónál tömege meg 1,5-szer akkora.

A naprendszer belselyében feltételezések szerint a Plutónál kisebb kb 2/3-nyi égitestből majd 8 darab volt. Mára azonban már egy sincs. Ezek közül többet az óriásbolygók ejtettek fogságba.

A Marson és a Földön 4,6 milliárd évvel ezelött heves becsapódások érték. A lehulló objektumok jelentős részében sok víz volt található, így a vízkészlet mind a két bolygón gyorsan gyarapodott.

A Föld azonban katakrizmát élt át 4,5 milliárd évvel ezelőtt. Így 100 millió évnyi bombázás eredménye veszett kárba. A Földnek ekkor még nem volt holdja. Majd egy a Plútó méretének kb 60%-ú égitestet letéríthetett a Jupiter a pályáról és a Föld felé rántotta. A becsapódás olyan hatalmas erelyű volt, hogy egy darabot kiszakított a Földből, amely később összeállt létrehozva a Holdat. Ebben sokan kétkedtek, de kiderült a Hold tényleg 4,5 milliárd éves. A becsapódás is ekkor történt. A Hold kőzetének anyga pedig 90%-.ban megegyezik a Földével.

A felszínen lévő víz azonnal elpárolgott. Azonban a Földnek mázlija volt, hogy akkor érte a becsapódás! Ha ugyanis később éri nem tudott volna annyi víz felhalmozódni ami elég lett volna az élethez.

A Mars azonban ekkor még nem szenvedett ilyen sérülést. Íg több mint 100 millió év előnye volt a Földel szemben. Ráadásul a bolygó kisebb mint a Föld így gyorsabban feltöltődhetett vízzel. A Földnek ráadásul majd 50 millió évre volt szüksége, hogy újra kihűljön.

Számítások szerint a Marson 4,2 milliárd évvel ezelőtt már bőven elég volt a víz mennyiség az élet kialakulásához. A bolygó íg elkezdhetett fejlődni. Amikor a Mars 3,9 milliárd évvel ezelőtt járt az az időpont a Földön 3,5 milliárd évre tehető amikor is már létezett az élet kezdemény a bolygónkon és oxigénben gazdag volt a légkör.

A Mars azonban ekkor súlyos katakrizmát élt át. A bolygón ugyanaz játszódott le mint a Földünkön és a bolygó vesztére 700 millió évvel később következett be mint nálunk. A bolygóba egy a mi holdunkal megegyező objektum csapódott. A becsapódás olyan hatalmas erőt produkált, ami a felszínt 200C-ra emelte a bolygó teljes felületén így a víz szinte azonnal elpárolgott. Egy része a világűrbe jutott a másik része a bolygó felszíne alá illetve a sarkokra került.És mivel ekkoriban fejeződött be a becsapódási sorozatok ezért a bolygó már nem volt képes tapra állni. Tája a nagy vízgőz mennyiség miatt vörös szinűvé vált a bolygó pedig kietlenné. A kérdés csak az, hogy meddig is lesz kietlen. A Nasa szakemberei ugyanis kifeljlesztettek egy technikát, aminek segítségével 100 év alatt kb 40C-lehetne emelni a felszíni hőméréskletet és további 200 év kell a stabilitáshoz. Ha a bolygón még van nagy mennyiságben víz (AZ biztos, hogy van valamennyi) akkor akár termelőbolygó is lehetne belőle, hiszen földje rendkívül ígéretesnek látszik.